Ez lenne az első Karácsonyunk itthon, a saját lakásunkban.
De Ex nem engedte, hogy Gyerek velem legyen, mondván tavaly velem volt, és a bíróság is azt mondta, hogy váltani kell. Bármennyire próbáltam szépen kérni, hajthatatlan maradt.
Nekem így engednem kellett.
Azt találtam ki, hogy 23-án feldíszitjük Gyerekkel a fánkat és már 24 korán megjön nekünk kettőnknek az ANgyal.
Tegnap elkészültünk a fával, megcisnáltam a Betlehemünket is, mint minden évben, amióta Gyerek van.
Csodás nagy fánk van a lakáshoz képest, de elférünk tőle, és nagyon finom az Illata.
EzüstErnő, mert Gyerek elnevezte jól bírja a kikébzést.
Mivel ma reggel mindketten korán ébredtünk, már kora reggel itt járhattak az Angyalok.
Volt reggel nagy örömködés a csomagoknak. Gyerek rögtön nekilátott bontogatni. De hát így terveztem, hogy már ma tudjon örülni mindennek.
TV-ztünk, kávéztam, kicsit ráhangolódtunk az Ünnepre.
DÉlelőtt készítettem egy egyszerű ebédnek valót, ami ünnepi, de gyors. Lévén sokat nem leszek itthon a következő pár napban.
Utána mosogatás, zuhany hajmosás, öltözés.
Bementünk Nagyihoz a kórházba. Gyerekkel megbeszéltük, hogy most Ő is bejön, hogy tudjon a Dédijének Boldog Ünnepet kívánni ő is, és végre lássák egymást.
Kicsit tartottunk tőle, hogy fogja bírni Gyerek a látványt és a kórházt, de derekasan helytállt.
Itthon bekaptuk a gyors ebédet, segített becsomagolni az ajándékokat, és végül az APja jött is érte.
AZóta végre, mint egy IgaziNő, befestettem a körmömet úgy, hogy nyugton maradtam.
Lesem a szomszéd házakban a Karácsony fényeit, és az Angyalokat.
Úgy szeretem ezt a CsodaVáró hangulatot...
Majd pakolok, és később felmegyek Anyuékhoz, most csak hármasban fogunk Ünnepelni.
Rendhagyó Karácsony - én így is szeretlek...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése