Oldalak

2013. július 28., vasárnap

Hányba vágjam Drága jó Lajosom?

Nem tudom látta-e valaki ezt a régi filmet?
Örkény: Tóték-ból készült film. IS.
No persze nekem a film  a fontos, ha már filmekben (filmekkel dolgozom).

AZ elmúlt 2 hétvégén dobozoltam. Mint a Tóték.
Na jó, én nem vágtam, hanem töltöttem.
AZ üres dobozokat. Meg.
Az életemmel.
Vagy a maradékával.
Furcsa volt.
Féltem az egésztől.
Milyen érzés lesz?
Fájni fog?

Jelentem: Nem fájt.
nem éreztem semmit.

AZ fájt, amikor megláttam, hogy Ex miket ott hagyott a volt lakásban, ami az elmúlt 16 évre emlékeztethetné.
EZ fájt.
Hogy a SZüleim ajándékát kiszortíroztam.AMiket Ő ott hagyott, mert nem kell. nem akarja, hogy emlékeztesse bármire is...
SZánalmas.
Szánalmas???

AMiket én csináltam neki szeretettel SK, azokat is.
Hogy a fényképalbumokat is.

Fájt.

De a lakás már nem volt rám hatással.

Ma költöztünk.

Ma vitték Misiék a dobozainkat az új helyre...

AMi nincs kész.

Félkész állapot, mégis furcsán izgató...

Elfáradtam...
Még nincs új hely, de nemsokára lesz.

Lesz.
Saját életünk...

Van ami még mindig fáj.
Sajnos...

1 megjegyzés:

  1. Ez már egy lépés az új élet felé...
    Kívánom,hogy sikerüljön belakni az újat,magad mögött hagyni a régit, feltöltődni,megújulni,boldognak lenni!!
    Akármiért is hagyta ott a régi dolgokat, talán az lehetett az ok,hogy fáj neki is emlékezni.....(és megint csak azt mondom,nem akarok rosszindulatú lenni....) de még akkor hogy fog fájni,ha az élet Téged igazol--hogy meghozott egy nagyon rossz döntést...feldúlva vele életeket...ezen nem most fog elmélázni...hanem öregségében,magányban,ki tudja,hol.........

    VálaszTörlés