De nem minden áron

Ezt a cikket ma kaptam az egyik barátnőmtől és valóban hasonlít az én történetemre.
Végigolvasva és egy szakértő szemével nézve, nagyon lehetséges, hogy én is nagyon rosszul reagáltam anno Ex kirohanására.
Az Ő egyéni krízisére rosszul reagáltam és valószínűleg azóta is rosszul reagálok, mert a pusztítását látom, nem a segítség kérését.
Igaz, segítséget már nem tőlem kér.
Sőt, szerintem nem kér segítséget...

"A házasság megmentése, különösen, ha közös gyermek van, valóban rendkívül fontos. De nem minden áron. Semmi nem indokolja ugyanis azt, hogy maga teljesen megváltozzon, és csak a férje kívánságait lesse. Azt sem, hogy „kapkodja a fejét”, és „beleőrüljön” a bizonytalanságba. Alapvetően nem házassági krízisről van szó, hanem férje egyéni kríziséről, amely azáltal vált házassági krízissé, ahogy maga reagált erre. Tudom, hogy nem könnyű egy ilyen helyzetben józanul és megfontoltan cselekedni, de most éppen erre lenne szükség. Ahhoz, hogy így tegyen, meg kell szabadulnia mindattól, ami ezt megakadályozza: bármilyen nehéz, de azt is reális alternatívaként kellene elfogadnia, hogy a házassága esetleg nem megmenthető."

http://intimitas.cafeblog.hu/2013/07/17/megmenteni-a-hazassagot-de-nem-minden-aron/