10milliószoros nap vagy amit akartok...

Tegnap volt elvileg.
AZ egyik féle buddhista számítás szerint. A másik szerint novemberben lesz.
A lényeg, hogy az Ember lehetőleg csak pozitív és jó gondolatokat fogalmazzon meg, ehhez tartsa magát, mert ilyenkor az univerzális erő felerősödik és ezt kapjuk majd vissza sokszorosan, amit aznap gondolunk vagy érzünk.
Akár igaz ez, akár nem, legalább arra jó, hogy az EMber figyelje a saját gondolatait, érzéseit és próbáljon jóra koncentrálni.

Gyerekkel lent vagyunk balcsin, mert őszi szünet van.
Voltunk egy kicsit sétálni, fent a hegybe. Gyerek fotózott, én pedig hagyom, hogy csattogtasson, élvezze ki. Majd szelektál az elképesztő mennyiségű fotóból.
Gyakoroljon, tapasztaljon.
Mondtam a Gyereknek, hogy ez a gép egy jó húzás volt az APjától.
Erre a Gyerek: Legalább ez az egy.
Erre Én: Nem csak ez az egy jó dolog van, ami vele kapcsolatos.
Itt vagy például Te. Nélküle nem jöhettél volna létre.

AZt gondolom, hogy ez így van. És amíg mi élünk, vagy amíg a Gyerek él, ez így is marad.
Nem fogom Exet sem megtagadni, sem letagadni. Sok szép emlékem van, ami a közös életünkből maradt. Ezeket én nem fogom elfelejteni.
Sőt a szívem egy kis részén mindig ott fog csücsülni, mert szerintem ezt nem lehet kitörölni.
Én nem akarom kitörölni.
Volt.
Sokáig jó volt.
Sokáig működött a szeretettől.
Aztán egyszer csak már nem. Én meg akartam javítani, Ő nem.
De ettől, az egész még hozzám is tartozik.
És igenis én is követtem el hibákat. Nem tagadom.
Fura érzés volt ezt magamban felfedezni.
Én már nem akarok rá haragudni, nem akarok gyűlölködni, nem akarok vele foglalkozni.
És sajnos ezt még nagyon nehéz elérni. Sokszor ott van bennem a gonoszság is, aminek szintén nincs értelme.
Remélem ahogy ezekre mind rálátok, és mindegyiket elfogadom, talán elmúlnak az idővel.